Magyar szerkezettár

húz

ts (és tn) ige

1. úgy mozgat valakit, valamit, hogy az utána halad. két ló húzza a szekeret. | (t. n.) járművet ily módon előbbre juttat. jól húz a ló, a motor. | (t. n.) biz nagy erőkifejtéssel dolgozik. | ▸ húzza a lábát

2. maga felé mozgat valamit. közelebb húzza a széket; vizet húz (a kútból). | (t. n.) sp evez. | harangszóval jelez, harangoz. delet húznak. | (t. n.) (sakkban v. hasonló játékban figurát) szabályszerűen áttesz. most te húzol. | megfogva maga felé közelít és feszesen tart. húzza valakinek a haját. | (t. n.) <borotva, fésű, nyíróeszköz> a szőrszálakba akadva fájdalmat okoz. | valaki, valami felé vonz. a leány felé húzta valami. | tn nép valakihez vonzódik, azt pártolja. a családjához húz.

3. úgy mozgat maga felé valamit, hogy az betakarja. magára húzza a takarót. | <ruhadarabot> magára vesz. cipőt, kesztyűt húz. | valamit úgy tesz valamire, hogy azt betakarja, ill. körülvegye. gyűrűt húz az ujjára; huzatot húz a paplanra. | ▸ ágyat húz

4. <rögzített dolgot> helyéről eltávolít(ani igyekszik). fogat húz; ▸ kardot húz | <több tárgy közül> találomra elvesz, kivesz valamit. ászt húzott.

5. (tn is ) iszik v. szív valamiből (valamennyit). húz (egy kortyot) az üvegből.

6. hosszában kinyújtva rögzít. kötelet húz a két fa közé. | tn ▸ húz valamin egyet húz a csavaron. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetben kifeszít, kinyújt. ▸ kaptafára húz ▸ deresre húz valakit | arcán az izmok feszítésével valamilyen változást idéz elő szélesre húzza a száját; ▸ a száját húzza

7. tn ruhadarab vmely része feszül, húzódik. hónaljban még húz a blúz.

8. hegyes tárggyal átszúrva rögzít. ▸ karóba nyársra húz valakit

9. súlyával a földhöz közelít, és ezzel kellemetlen érzést okoz. húzza a hátizsák a vállát. | tn vmely irányban billen(ni), eltér(ni igyekszik). jobbra húz a kerékpár.

10. biz bosszant, ingerel, ugrat. húzza a társait.

11. nyújtással készít valamit. drótot húz.

12. biz időben hosszúra nyújt. húzza a tárgyalást. | ▸ húzza az időt | (t. n.) ▸ nem sokáig húzza már

13. <vmely tárgyat> úgy mozgat, hogy az folyton súrol valamit. a földön húzza a zsákot.

14. (t. n. is ) vonós hangszeren játszik. csárdást húz; a szomszédban húzza a cigány.

15. <mozgásával nyomot> hoz létre. barázdát húz; vonalat húz. | ▸ hólyagot húz

16. (t. n. is ) biz <írásból> kihúz, kihagy, töröl. húz a cikkből.

17. <falat, kerítést stb. > készít, szerkeszt, épít.

18. tn ▸ valakire, valamire valamennyit, vmekkorát húz

19. tn húzódik, vonul. húznak a szalonkák. | tn ▸ kapura húz

20. tn ▸ húzz már innen!

21. tn (alanytalan) (nagy) légvonat van.

22. tn ige táj hasonlít valakihez, valakire. húz az apjára.

23. gyak. pejor <fizetést, hasznot> rendszeresen kap, élvez.

24. tn (rendsz. -t ragos hat-val) mélyen, jóízűen alszik. ebéd után húzott egyet v. egy jót.

[ fgr ]

____________________

nyúz

ts ige

1. állatról a bőrt folyamatosan lefejti. nyulat nyúz. | tréf (életlen pengével) borotvál.

2. biz pejor kíméletlenül használva nyű, rongál valamit. nyúzza a cipőjét.

3. biz pejor bosszantó kitartással ismételget. mindig ugyanazt nyúzza.

4. biz | pejor agyonhajszol. | pejor szipolyoz, zsarol. nyúzza az adósait. | túlzó bosszantásával kínoz, gyötör valakit.

[?fgr tőből]

____________________

bőrt

→ bőr ⊕ -t

bőr

1. az ember és az állatok testét külső rétegként borító szövetek összessége. ▸ bőrig ázik | <kif-ekben a testi épség, ill. az élet jelképeként.> félti a bőrét; ▸ nincs jó bőrben rossz bőrben van ▸ nem szeretnék a bőrében lenni ▸ saját bőrén érez tapasztal valamit ▸ valakinek a bőrére megy a dolog ▸ a bőrt is lehúzza valakiről | biz pejor <kif-ekben az érzékenység, a szemérem jelképeként.> ▸ nincs van bőr az arcán, a képén vastag bőre van

2. lenyúzott ( és kikészített) állatbőr. bőrbe köt. | (jelzőként) ebből készült. bőr aktatáska. | sp biz futball-labda. rúgják a bőrt.

3. némely gyümölcs vékony héja. a barack bőre. | ritk fiatal fa vékony kérge. a fűzfa bőre.

4. folyadék, pép felszínén kül. lehűléskor keletkező hártyaszerű réteg. a kávé bőre.

5. ritk biz öltözet, ruha.

6. ▸ jó bőr ▸ még a bőre alatt is pénz van ▸ nem fér a bőrében ▸ majd kiugrik kibújik a bőréből ▸ húzza a bőrt a fagyon

[ fgr ]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

rókáról

→ róka ⊕ -ról/-ről

róka

1. áll vörös bundájú, bozontos farkú, kutyaféle ragadozó állat (vulpes vulpes). | ehhez hasonló, de rendsz. más színű, értékes prémű állat. sarki róka; kékróka. | ruha ennek (kül. boává) kikészített prémje.

2. (mn-szerűen is ) ravasz, álnok (ember). vén róka.

3. távk biz titkos v. − rádióamatőrök versenyén − elrejtett rádióadó. ▸ egy rókáról két bőrt húz nyúz le ▸ rókát fog

[ fgr tőből]

-ról/-ről

hat-rag

1. testéről; külsejéről, felületéről, területéről v. a tetejéről le v. el. [jön] a piacról; [leesik] a fáról.

2. némely hely(iség)ből, vmely intézményből ki, el, ill. onnan, tőle eredően. [jön] a konyháról, a rendőrségről. | <helynévhez.> pécsről. | valami színhelyéről. az előadásról [jön].

3. a jelzett távolságban levő hely(zet)ből. tíz méterről [lő].

4. vmely időpontról, időszakról eredően. tegnapról [való].

5. valakitől, valamitől eredően. apjáról [maradt]. | valamiről mint kiindulási pontról. 10 fokról [20 fokra emelkedik].

6. valaminek az alapján. mozgásáról [felismeri]; jó boráról [híres].

7. <vonzatként.> [beszél, érdeklődik, vélekedik] az emberekről.

____________________

I. hsz

1. lent(ebb) levő helyre. le a völgybe. | ▸ fel, le le, fel

2. folyó folyása irányában. le a tiszán.

3. déli irányba(n).

4. a központtól távolabbi helyre, ill. alsó(bb) szervhez. le vidékre.

5. zene a mélyebb hangok felé. le a g-ig.

6. a legalsó fokon v. rangban levőhöz v. levőig. le a közkatonáig.

7. ker biz levonva. 2 százalék le.

8. <felszólításként:> végy v. vegyetek le, ill. tégy v. tegyetek le valamit! ▸ le a kalapot a kalappal! | (isz-szerűen) ▸ le valakivel, valamivel le az árulókkal!

II. ik

1. lent levő helyre, annak irányába. lekiált. | folyó folyása irányában. leevez. | déli irányba(n). | vmely alárendelt helyre, szervhez. | <jelentéstömörítő igékben.> lesegít.

2. úgy, hogy valami eltűnik róla, különválik tőle. lekopik.